Kína vitathatatlanul vezető szerepet tölt be az energiaátalakítás területén. Kína megváltoztatja energiaszerkezetét a gyors gazdasági növekedés fenntartása, valamint a helyi környezet és a globális éghajlat védelme érdekében. Az elektromosság az energiaátalakítás középpontjában áll. A cél az, hogy a megújuló energia egyre inkább elfoglalja Kína részesedését az energiatermelésben, kihasználva a technológiai költségek csökkentését. A DNV GL Energy Transformation Outlook jelentése azt mutatja, hogy Kína egyesíteni fogja az energia-, az éghajlat- és az iparpolitikai célkitűzéseket. Ez a kezdeményezés olyan gyártási technológiákat népszerűsít, amelyek exportra is képesek (nap-, szél-, nukleáris, elektromos járművek, akkumulátorok), és előnye a nagy hazai piac.
Kína energiaszerkezete drámai változáson megy keresztül a következő évtizedekben. Hamarosan diverzifikálják a szénnel hajtott áramtermelést. Jelenleg Nagy-Kínában az energiaszükséglet 82%-a szénből és olajból származik, amely messze a legnagyobb forrás. 2023-tól a szénfelhasználás csökkenni kezd, és 2050-re már csak a teljes energia 11%-át fogja szolgáltatni.
Eddig Kína vezette a szélenergia és a napelemes fotovoltaikus energiatermelés növekedését a világban. 2050-re e két erőforrás összege a Nagy-Kína energiafogyasztásának 39%-át teszi ki. A megújuló energia gyorsan növekedni fog. A szárazföldi szélenergia energiatermelése 2011 óta folyamatosan növekszik, és ezt az állapotot továbbra is fenntartja: 2050-re a szárazföldi szélenergia az energiatermelés 26%-át teszi ki, a tengeri szélenergia pedig 6%-kal nő. .
A napenergia lesz a legnagyobb nyertes, és 2034-re meghaladja a szenet, mint fő villamosenergia-forrást. 2050-re 7TW teljes beépített kapacitással a Nagy-Kína villamosenergia-szükségletének 52%-át fogja biztosítani.
A nagy mennyiségű megújuló energia létfontosságú a lakó- és kereskedelmi épületekben, valamint a későbbi közlekedésben gyorsan növekvő villamosenergia-igény kielégítésében. 2050-re Nagy-Kínában az általános villamosenergia-igény várhatóan csaknem megháromszorozódik.
A nap- és szélenergia változásai többféle megközelítést igényelnek a további rugalmasság eléréséhez, beleértve az energiatárolást, a keresletoldali reagálást és az összekapcsolási képességeket.
Nagy-Kína átvette a vezetést a közlekedés villamosításában. Vezető az elektromos járműgyártás területén, és a világ legnagyobb könnyű elektromos járművek és buszok piaca. A DNV GL várakozásai szerint 2033-ra a Kínában értékesített új autók fele elektromos autó lesz.
A nagy-kínai teljes energiafogyasztás szempontjából a régió megelőzte Észak-Amerikát, és a legmagasabb energiafogyasztású régió. A jövőre nézve Nagy-Kínában várhatóan 2033-ban tetőzik az energiaigény a népesség és az egy főre jutó energiafelhasználás csökkenése, valamint a struktúra szolgáltatás-orientált gazdaságra való átállása miatt. 2030 után a feldolgozóipar és a szállítóipar csökkenti energiaigényét, az épületek energiaigénye pedig folyamatosan nő.
